csütörtök, március 01, 2012

Márciusnak első napja

Jellemző, hogy hisztizek azért, mert nem akarok egy hétig itthon maradni - cöh! ki az az ökör, aki nem örül egy jó kis lógásnak? szerintem beteg leszek még a tél végére ... -, aztán mikor már végéhez közeledik az egy hetes buli és jó öreg semmittevés, akkor meg azért kezd el sírni a szám, mert nem akarok hülye szociológia szemináriumra menni, és egyebek. Ez a félév a végem lesz...

Amúgy ma olyan érdekesen voltam megint. Tegnap hülye voltam, elszaladt velem a ló, és nem tudtam tartani a pofám egyéb dolgaimat illetően, ma meg iszom ennek a levét. Szép, mondhatom. És megint hülyeségekből csinálok problémát, és megint kimásztam egy gödörből, és tartok egy még mélyebb gödör felé. Gödörből ki, gödörbe be, a szakadék felé közeledek, de ki tudja, mennyi gödrön kell még átmásznom.

Másoknak jó kedve van, mikor nekem nem. Most legszívesebben ennek nem örülök, de azért jókislány módjára azt mondom, hogy mégis. De tulajdonképpen az a fajta kis pöcs vagyok, aki a szíve mélyén rühelli, ha mások jól szórakoznak, miközben ő maga satnyán tengődik jobbra-balra. Figyelemre vágyom, tulajdonképpen. 

Kétszínű vagyok, meg helyezkedek, mindig a jó helyre. Persze ez nem igaz, mert amikor elkap a harci ideg vagy éppenséggel túl lusta vagyok, akkor elszalasztok jövedelmező dolgokat, amikre csak később jövök persze rá, hogy nekem jövedelmező lett volna, és ezek miatt meg még inkább morci leszek.

Ezen kívül? Ajánlóban mutatták, hogy a miami csi-ben (az igenis nem szí-esz-áj, hanem jó magyarosan csi ) meghal az a főfigura, Horatio... Cane, asszem, vagy mi, ki, és hogy kell írni... Olyan kis szöszi jópofa, és a sorozatból igaz, csak elvétve láttam pár részletecskét, de az tetszett, és igazság szerint az utóbbi két hétben szoktam rá, és most kicsit rossz volt látni ezt az előzetest. Reménykedem, hogy valami csavar lesz benne, és nem hal meg. Valamilyen kis tesztfeladat a csapatának, vagy mittudomén... DE NE HALJON MEG! Azt nem szeretem, és pont.

Na igen, az élet gyönyörűségei... Más, kitalált ember életét, dolgait, ügyeit helyezni előtérbe, szórakozni rajta, foglalkozni vele, ahelyett, hogy megmaradnánk a tömény és cudar valóságban, és megpróbálnánk szembenézni a mi kis reális ügyeinkkel.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése