Tudom, tudom, nem győzöm elégszer mondani, mennyire nincs normálisan időm a dolgaimra, amióta a napjaim nagy részét a pénzkeresés tölti ki, de tényleg egy undok tényező, amikor az ember írni vágyó leányának és fiának abszolút nincs pillanata egyetlen sort papírra vetni. Legalábbis megtehetném, hogy írok a buszon, munkaközi szünetben, vagy amikor otthon vagyok, de...
Nem szabad
Félek, túlzottan belemerülnék, és akkor csak még rosszabb lenne abbahagyni, illetve magamat ismerve egyáltalán nem is lenne kedvem úgy munkába állni, hogy nem tudtam befejezni, amit elkezdtem, mert...
Nem akarok
Tisztában vagyok azzal, hogy nem egy nap alatt készülnek el regények, de én szeretem egy füst alatt megírni azt az adott novellát, bejegyzést, vagy összefüggő jelenetet. Ha valami hosszabbat is írok, mindig kitűzök magam elé egy célt, hogy igen, na most addig nem akarom abbahagyni, amíg ahhoz a részhez el nem érek, ez viszont igencsak nehézkesen lenne kivitelezhető, hogyha nekem fix időre kell mennem, mindazonáltal ez csak az egyik bibi a sok közül...
Nem kellene
Mint mondtam, egyszerre, azonnal szeretem megírni a dolgokat, s ha írni nem is tudok, legalább egy-egy kulcsfontosságú infót feljegyezni, ha már normálisan írni időm nincs. Viszont ezzel is több probléma áll fenn: én például ritkán tudok észben tartani dolgokat, ha jön egy briliáns párbeszéd vagy egy cselekményszál a fejembe, és nem írom le legalább vázlatosan, akkor annak nagy valószínűséggel vége, hiszen később vagy eszembe jut, vagy nem. (Sokszor nem...)
Már nagyon szeretnék végre írni valamit, csak belefeledkezni, és elmerülni a fejemben játszódó sztoriban, nem foglalkozni mással, viszont a buszon mernék is, de nem is - mondjuk ott alapból frusztrál, hogy max 15-20 perc áll rendelkezésemre, amíg tart az út -, másrészt ha hazaérek, általában csak enni meg aludni akarok, és sok esetben vázlatokat készíteni is túl nagy erőfeszítés lenne. Mindemellett az egész szituáció igencsak komikus, és tudom, hogy az időbeosztásom is elég pocsék, és ha átszervezném a dolgokat, akkor csak találnék időt arra, amire szeretnék, másrészt hiába is tudnék időt szánni írásra, ha szellemileg hullának érzem magam, minőségen alulit pedig nem fogok kiadni a kezemből.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése