kedd, április 19, 2016

Fair Play

Őszinte embernek tartom magam, ami annyit jelent, hogy nem kenyerem az álszentség, ahogy az sem, hogy puncsolással érjek el valamit. Így tőlem azt kapja mindenki, amit érzek és gondolok. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem fordult elő egyszer sem, hogy füllentettem volna, és az is igaz, hogy általában szűrőt teszek a szám elé, mielőtt meggondolatlanul kihánynék minden őszinte véleményt, ami éppen eszembe jut, mert nem vagyok egy érzéketlen Terminátor, és igyekszem szem előtt tartani mások érzéseit.

Tőlem, mint őszinte embertől azt kapja a világ, hogyha én valakit kedvelek, akkor teljes szívemből kedvelem és támogatom, és ha valakit nem kedvelek – különösen azután, ha átvág és megsért az az a személy ilyen-olyan formában –, nos, akkor én őszintén rühellni fogom az illetőt: nem fogom megjátszani, hogy szeretem, és sajnos a saját lelki érettségem rovására őszintén szólva tolerálni se nagyon tudom...

Ha jófej vagyok valakihez, akkor lehet bármilyen naív attitűd is, elvárom, hogy viszont jófejek legyenek hozzám is, ha pedig azt tapasztalom, hogy ez a jófejség nem működik oda-vissza, csak tőlem várnak el mindent olyan alapon, hogy nekem kötelességem, és azt hiszik, hogy teljesen kiszipolyozhatnak és visszaélhetnek a jóindulatommal, akkor egy idő után eljutok arra a pontra, hogy nemes egyszerűséggel leszarom az egészet, és nem leszek többé se jóindulatú, se naív, se jófej – akkor se, ha ez a saját káromra megy.


Ez inkább hátrány, mert ami a szívemen, az a számon, és hazudni se tudok jól, arról nem beszélve, hogy az őszinte embereket általában nem is szeretik sehol. Talán valóban csak egy naív bolond vagyok, mert elvárom, sőt, nekem az (lenne) a normális, hogyha én tisztességesen játszom, akkor másnak is úgy kéne, és talán álomvilágban élek, mert igazán nagyon szarul tud esni, ha pofon csap valami, és rájövök, hogy igenis nem az én képzelt utópiámban élek, és igenis mások nem játszanak tisztességesen, csak azért, mert én igen.

Lehet, hogy bolond vagyok, és megeshet, hogy gyenge, amiért nem tudok én is úgy játszani, ahogy mások: csalón, manipulálva, igazságtalanul; de ha legyek is, inkább legyek naív bolond, mint egy önmagát is áltató, gerinctelen segg, aki még arra se képes, hogy emberséges legyen.



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése