Újítások II.

Phew – most őszintén, ezt a hangot vagy micsodát milyen formában írjuk magyarul, mert komolyan nem tudom... –, a vasárnapi után hát ez gyors volt... Megint újítottam, bár igazság szerint csak ide-oda csapongok, mindjárt ki is fejtem, miért.

Annak idején nagyon szerettem volna bejegyzést írni azokról a filmekről és könyvekről, amik a szemem elé/kezembe kerültek, viszont nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy én vagyok a legutolsó kritikus, pocsék közt is pocsék... Mégis szerettem volna közzétenni a nem kért véleményem és leírni azokat a gondolatokat, amiket kiváltottak bennem ezek a művek, ezért annak idején elkezdtem egy-egy úgymond rovatot:

Olvasókuckó címmel a könyveket illetően, míg a mozis élménybeszámolóimat a Minden napra egy film címke alatt löktem az éterbe. Igazság szerint nem vagyok a legszuperebb rendszerezési és szervezési készséggel megáldott ember, mindig összecseszerintem az összes kis magamnak felállított szabályt, és most éppen úgy hozta kedvem, hogy sarkosítok, vagyis most van egy művész-, egy mozi- és egy olvasósarok tagem, mert hát ugye milyen szuper az összhang.

Amikor valami „újat” gondolkodom bevezetni a blogon, mindig igyekszem eredeti, egyéni formában megvalósítani, akkor is, ha nem éppen egy vadiúj, totál első ötletről van szó. Úgy gondolom, mindegy milyen hangzatos címmel, címkével rukkolok elő, ha idegesíteni akarnám magam, és legugliznám, számos találat kerülhetne az utamba. Nem gondolom, hogy most ez a sarkos trió tagem olyan hú, de szuper különc dolog, és magamat ismerve két perccel később majd másképpen akarom csinálni a dolgokat – őszintén szólva ezt utálom magamban, hogy nem tudok egy totálisan passzoló mintával előállni, se pedig megmaradni a sablonok mellett, mert mindig eszembe jut valami „jobb”,

Lássuk be, nem igazán vagyok az átláthatóság és a precizitás mintapéldája, mert állandóan csapongok, nem tudok dönteni, és általában mindig fáziskésésben sínylődök.  Szeretnék egy egységes, jól átlátható, mégis egyéni formát létrehozni, de fogalmam sincs, addig hány meg hány változtatáson esik át a blog, vagy hogy meddig fog tartani, mire a fejemben megvillan az a bizonyos villanykörte, mindenesetre élvezettel foglalatoskodom most az oldallal, és a sok kavarc meg hebehurgyaság ellenére remélem az idetévedők valamelyike örömét leli, miközben a bomlott soraim között időzik. :)

Olvass tovább

Újítások I.

Tegnap este, egészen hosszú éjszakába nyúlva ügyködtem a blogon, és végre sikerült megbuherálnom a blog sablonját úgy, hogy sorkizártan jelenjenek meg a főoldalon az egyes posztok rövid tartalma is. Hurrá! 

(Lehet, hogy ez már megrögzött kötözködés, de úgy mutat a legszebben egy szöveg szerintem, és a balra zártság mindig nagyon szúrja a szemem...)

Amikor beállítottam ezt a sablont, bevallom, akadt egy pár apró kellemetlenség vele, pl. mobilnézet megbarkácsolása és egyéb engyem-bengyemek. Leginkább az zavar a mai napig, hogy amikor dőltre állítom a szöveget, akkor automatikusan kisebb méretűre megy, és eléggé olvashatatlannak látszik... Erre még nem sikerült megoldást találnom, mert ha nagyobbra próbáltam állítani, akkor meg túlságosan megnőtt a betűméret, de sebaj, talán egy újabb féléven belül rájövök erre is. :)

Továbbá – egyik kedves és tüneményes lelki támaszom, menedzserem, ügyvédem, pénzügyi tanácsadóm és személyi asszisztensem olvasóm javaslatára egy fényes, új lájk gombocskát varázsoltam a html szentségének köszönhetően a blogra, ennek köszönhetően most már mindenki kedvére kiélheti a tetszikelési mániáját, ha úgy tartja kedve. (Igazság szerint én is ebben a betegségben szenvedek, de saját magam, azért már mégsem lájkolom be. :D)


Úgy gondoltam, valami illő címet találok ki az ilyen blog kinézetével kapcsolatos bejegyzéseknek, és mivel bizton tudom, nem egyszeri alkalom, hogy a sablonnal piszmogok, elkezdtem egyből megszámozni, és odabiggyesztettem a cím után egy római egyest.
Azt viszont nem tudom előre megmondani, mikor és milyen változásokat fogok beiktatni, ugyanis az egész eléggé képlékeny, attól függ, milyen új ötletekkel rukkolok elő, vagy éppen milyen javaslatot kapok, milyen finomságokat lesek el másoktól, amik jobbá tehetik majd a blogot.

Igazság szerint csak úgy sejtem, hogy mit hoz majd ez az új év, de csak remélni tudom, hogy írás terén sokkal aktívabb leszek, mint eddig voltam.

Olvass tovább

Egy blogger küszködései

*dobpergés és torok köszörülés* Nos, történt egy sabloncsere a blogon. Témakeresés, sablonfeltöltés, variálások, html-lel való hadakozás... A napom jelentős része ezzel ment el. Noha nem panaszkodok, mert szeretek vele időzni, szeretem különböző fortélyokkal csinosítani a blogom, és nincs is annál jobb, mint az új dizájnban gyönyörködni – bevallom, ilyenkor mindig leragadok kicsit a saját blogomon, és agyba-főbe frissítek, hiszen "olyan szépecske".

Időnként kell a változás, mert hatalmas löketet ad, és az ember lánya egyszerűen szívesebben jár fel a saját oldalára, ez pedig hihetetlen energiával képes eltölteni, különösen, ha több órányi kínlódás után végre elmosolyodhatsz azon, hogy sikerült kiküszöbölni egy –  vagy pár – nagy mumust. Úgyhogy éljen, most táncolok a csirkével én is!

A jó kinézetért folytatott harc

Blogolni jó. Kiírom a gondolataim, közzéteszem az alkotásaim, barátkozok, minyavalya. Rendkívüli jellemfejlődéseken mehetünk át a Mi-ez-ez-ez-ez? fázistól kezdve a html-lel való első babráláson át. Az online világgal történő ismerkedésünk során rengeteg trükköt tanulhatunk meg, viszont érhetnek kisebb-nagyobb katasztrófák is, ha figyelmetlenek vagyunk, mígnem annyira belénk rögzül minden, hogy egyéb bonyodalom nélkül, rutinosan végezzük már csak el a napi virtuális teendőinket.

Nem részletezem, mennyiféle nehézséget okozott nekem az új téma, egy dolgot viszont kiemelnék, mert találtam magára a problémára egy hihetetlenül gyors megoldást, ami úgy gondolom, talán sokaknak hasznos lehet.

Amikor hiba kerül a gépezetbe...

Mivel ez az új sablon megjeleníti a bejegyzések szerzőjét, a régebbi posztjaim között kutatgatva észrevettem, hogy adódik egy kis gubanc – fiókot változtattam ugyanis, a blogot azonban nem volt kedvem exportálni, importálni, ezért simán meghívtam a régi fiókommal az újat társszerkesztőnek, a réginek megszüntettem az admin jogait, a blogom pedig könnyen átköltözött.

Legalábbis azt hittem, hogy könnyen. Milliónyi kavarc lett, miután a Google is összevonta a fiókokat, én meg egészen belebonyolódtam, és kicsit kacifántosan vannak a dolgok, de már nem akartam ennél jobban belezavarodni, hogy új blogot kezdjek teljesen, avagy mi a francot kezdjek magammal, ezért hagytam így, ahogy lett. Ma viszont észrevettem, hogy a régi posztjaimnál az előző fiókombeli felhasználónevem neve szerepel, mindegy, hogy azt kitöröltem a szerzők közül, és egyáltalán nem tartozik hozzá ez a blogom. Ez eléggé szúrta a szemem, hiszen egy másik aliast jelenített meg, nem a lefixált blogos profilomat.

Na igen, előfordul, amikor az ember legszívesebben a haját tépné

Bevallom, elkapott a hiszti, hogy annyi munka után, most simán töröljem a sablont megint, hogy aztán órákba teljen, míg találok egy újat, végül úgy döntöttem, inkább átírom a régi fiókomban a felhasználónevet, hiszen azt úgysem használom... öhm, annyira. Azonban mégis szúrta a szemem, és egy kis keresgélés után sikerült is találnom egy angol nyelvű tutorialt, amivel kapcsolatban elég kishitű voltam, ahhoz képest pár perc alatt megcsináltam, és működött is, ezért úgy döntöttem, az új témával kapcsolatos ujjongásom mellé kiírom ide tömören, hogy mit is csináltam, hátha valaki hasznát tudja venni.

Így változtasd meg a bejegyzések szerzőjét

1. Ha már benn vagyunk Bloggerben, az adott blog Sablonjához megyünk
   
   Mielőtt bármit is variálni kezdünk a sablonunkon, érdemes lementeni a biztonság kedvéért, a Biztonsági mentés/visszaállítás opció szintén itt található a jobb felső sarokban.
2. Kattintsunk a HTML-kód szerkesztésére
3. A html-ben keressünk rá erre a kifejezésre: <data:post.author/>
   
   Fontos, hogy a kurzort vigyük keresés előtt a html-szerkesztőbe, ezután egy egyszerű ctrl+F-fel előhívhatjuk a keresőt, és elvégezhetjük a keresést. Az is fontos, hogy pontosan erre az elemre keressünk, mert ha simán egy szót vagy más részletet írunk be, akkor olyasmit is kiad a találatok között, amihez nem szabad hozzányúlnunk!
4. Az összes <data:post.author/> elemet írjuk át az áhított felhasználó-, írói vagy becenévre, esetemben én minden <data:post.author/> részt felcseréltem Piperrel.
5. Ha végeztünk, a Mentésre kattintunk.

Ezzel a módszerrel egységesen a megadott név lesz feltüntetve az összes poszt szerzőjeként.

Olvass tovább