Népszerűtlen vélemények (Book Tag)

Egy újabb book tag ütötte fel a fejét, és terjed a blogokon. Először hezitáltam kitölteni, de aztán Annie-nél is látva eldöntöttem, hogy csatlakozom a mókához. Végül is sosem beszélhet az ember lánya könyvekről eleget, aztán minél több kérdezz-felelek jellegű bejegyzést írok meg, annál lazább lehetek majd állásinterjún is, nem?

Na meg, tulajdonképpen „népszerűtlen vélemény” a középső nevem, egyik kellemetlenebbik tulajdonságom, hogy mindig is szerettem hangot adni az ellentmondásos és vitatható nézeteimnek, szóval most minden szószátyár sejtem örül ennek a book tagnek.

Lássunk is hozzá!

* ** *

1. Egy népszerű könyv vagy sorozat, ami neked nem tetszett.

Hmm, ide többet is tudnék mondani, de azt hiszem, a Csillagainkban a hiba (The Fault in Our Stars) az az abszolút túllihegett könyv (és film), ami nekem egyszerűen utálat volt első szinopszis látásra, mind a szenvedős jellege miatt, amit szimplán nem szeretek, mind a túlzott istenítés miatt, aminek nem szoktam egykönnyen bedőlni. Tulajdonképpen már attól az egekbe szökik a vérnyomásom, amikor az emberek simán TFIOS-oznak, mert ugye lusták vagyunk beszélni és írni, ezért mozaikszavak rulez, de olyan szinten, hogy a végén már mindent egy betűre rövidítve mondunk, és a beszélgetéseink kb. így fognak festeni: 

A K J L M N P D C E...

Voltaképpen annyira nem szimpatikus az egész sztori, hogy meg se néztem, el se olvastam a tartalomleíráson kívül, így tudom, elég sekélyes azt mondanom, hogy látatlanban, olvasatlanul is antirajongó vagyok, de ez tipikusan az a kategória, amikor egyszerűen valami nem jön be.

2. Egy népszerű könyv vagy sorozat, amit mások nem bírnak, neked viszont bejött.

Hosszas gondolkodás után nem tudok mást idesorolni, mint A szürke ötven árnyalatát (Fifty Shades of Grey). A trilógia első kötete – egyedül csak azt olvastam az összes közül – engem nagyon megfogott, mert őszintén: erotikus könyvet akartam olvasni, mert szeretem a műfajt, és ezzel aztán túladagolva megkaptam. 

Úgy gondolom, az általános utálat a széria iránt egyfajta felszínes trend, és néhányan pont hogy az utálatukkal adnak több figyelmet a Szürkének, mint amit megérdemel. 

Rossz a könyv? Igen. Pocsék a sztori? Dupla igen. Szörnyűek a karakterek? Naná, hogy igen. Egyszeri olvasmánynak viszont tökéletesen elvoltam vele, amikor olyan hangulatom volt, hogy ilyen jellegű – akarom mondani, aktuális történet nélküli pornó – műfajban akarok olvasni, egyébként komolyabban venni szerintem nem is kéne, hiszen mégis csak egy fanfictionről van szó. Bár engem inkább az háborít fel, hogy ilyet kiadtak, maradnia kellett volna a fanficek méltó helyén egy blogon.

3. Egy szerelmi háromszög, ahol a főszereplő nem azzal a karakterrel jött össze, akinek te szurkoltál; vagy egy OTP (one true pairing), ami szerinted pocsék.

Angolul olvastam a Becoming Beauty-t, mert tudtommal magyarul még nem jelent meg itthon – ez tulajdonképpen a Szépség és a Szörnyeteg feldolgozása egy teljesen más köntösbe bújtatva. 

Spoiler nélkül nem tudom szépen elmondani érthetően, de igyekszem: a végkifejlet kicsit „necces” volt nekem, és a fura szerelmi háromszög után hirtelen minden megoldódott és mindenki megtalálta a magának való igaz szerelmet. A Szörnyeteg pedig a semmiből úgy döntött, hogy nem a Szépség a neki való asszony, hanem Szépség húga, Szépség pedig Szörnyeteg inasában találta meg a boldogságot. 

Cuki volt, és nagy fordulat, hogy nem a tipikus happy enddel zárult, a végén viszont kicsit hiteltelen volt nekem, hogy mindenki egymásra talált egy percen belül – mármint hol a komoly érzelem azon kívül, hogy megláttam a másik csajt és bevillant, hogy na, ő a Nagy Ő, ha már a másikkal nem jött össze? – Na ne már!

4. Egy népszerű műfaj, amit te nagyon ritkán olvasol.

Young Adult. Nem tudom, miért, de az egész műfaji elnevezés olyan idegesítő számomra, és bizonyára én vagyok műveletlen, de nem is értem, honnan jött az egész YA-ozás mindenhol, és bár nem néztem utána, milyen műfajról is van szó pontosan, ezért nem tudom, mikortól létezik, viszont mindig is olyan érzetet keltett bennem, mintha egy hirtelen felkapott popzenekar lenne, amit egyszeriben mindenki istenít, de engem nem érdekel – noha jó pár könyv, amit olvastam és amit szeretek szintén ide sorolható.

Ezen kívül sci-fi-t szinte soha nem olvasok, pedig egyébként a kedvenc műfajom, a fantasy pedig annyira nem igazán vonz, és azon kívül, hogy rettenetes nagy sárkány- és vámpírőrült volnék, nem az én világom a műfaj.

5. Egy népszerű vagy közkedvelt karakter, akitől te a falra mászol.

Tudom, hogy ez egy book tag, és nem a filmekről van most szó, viszont nem tudok másra gondolni, mint Elenára a Vámpírnaplók filmsorozatból. A könyveket nem olvastam, mert annyira nem érdekelt, a sorozattól viszont felállt a szőr a hátamon, valahányszor azt kellett látnom, hogy Elena mit szenved egyik évadról a másikra. a karaktere teljesen idegesítő és semmilyen volt, nem haladt sehová, és a sokadik évad után rettentő unalmassá is vált, így lényegében örülök, hogy kiírták a sorozatból, viszont az egész szériát el kellett volna kaszálni már rég, mert már csak nyűg az egész, úgyhogy Damon Salvatore ide vagy oda, többé nem is fogom nézni, mert csak felnyomja a vérnyomásom.

6. Egy népszerű író, akit nem tudsz megszeretni.

Nem igazán olvasok aktuálisan szupersztárnak számító íróktól, viszont John Green valamiért egyáltalán nem szimpi. Megindokolni nem tudom, talán csak az egyik idióta vonásom miatt van, amiért lehetetlenség népszerű dolgokat lenyomni a torkomon, az ő könyvei meg most kb. fényesebbek, mint bármelyik vallás szent könyve. 

Ha valami, valaki túl van istenítve, azt általában kerülöm, mert nem szeretek beállni a sorba, így általában jó egy év eltelik, mire oda jutok, hogy a kezembe óhajtom venni a túlrajongott könyveket, ezért voltaképpen állandóan „késve érkezem a partira” rajongás terén – más esetben viszont szimplán hidegen hagy az egész.

7. Egy népszerű könyves toposz, ami már a könyöködön jön ki. (Pl. elveszett hercegnő, korrupt szerető, szerelmi háromszögek, stb.)

Szerelmi háromszögek abszolút. Nagyon zavar, hogy mindenhol ott van, bár alapesetben a szerelmi szálak is unalmasak, ahogy az is, hogy spekulálnak karakterekkel, ha teljesen nem arról szólt a könyv, hogy kinek kiért dobog a szíve, különös tekintettel az agyatlan bromance-ozásra. Miért nem lehet végre felfogni, hogy szimpla barátság is lehet nő és férfi, férfi és férfi közt, miért kell mindennek rózsaszín ködbe fordulnia?

8. Egy népszerű könyvsorozat, ami téged egyáltalán nem érdekel.

Az éhezők viadala (The Hunger Games). Csak filmben láttam eddig, és nagyon megfogott, viszont a könyvet nem bírtam olvasni, és le is tettem, mert a jelen időben íródott könyveket valahogy sose tudom megszokni, nekem mindig érthetetlen, hogy írja le és csinálja egyszerre a dolgokat, bár ez csak a lökött felfogásom miatt van.

A Futótűz megnézése után pedig valahogy teljesen hidegen hagyott az egész, úgyhogy az utolsó két részt a mai napig nem láttam mozogva sem, és egyelőre nem is érdekel. Kinőttem belőle, mondhatni.

9. A mondás úgy tartja: „a könyv mindig jobb, mint a film”, de melyik filmet vagy tévésorozatot kedveled jobban, mint a könyvváltozatát?

A beavatott (Divergent). A mozgóképes változattól nagyon el vagyok ájulva, teljesen magával ragadott a történet és a világ, egyszerűen amint vége, újra akarom nézni, és egyelőre nem szűnik a rajongásom, noha eleinte hidegen hagyott a széria, és Shailene Woodley se volt épp a kedvenc filmes személyem. 

Mint mondtam, általában nem kapok rá azonnal a felkapott dolgokra, mert irritál, hogy a csapból is az folyik, jóformán csak akkor veszem rá magam, hogy beleszagoljak az adott dologba, amikor már rég lecsengett, vagy átlag a befejező rész kerül éppen a mozikba.

* ** *

Ha kedvet kaptál, töltsd ki Te is ezt a book taget – akár alul kommentben –, illetve ellinkelhetitek a válaszaitokat, ha esetleg van saját blogotok, sőt, Ti is bejelölhettek, meghívhattok másokat is, hogy töltsék ki! Szívesen olvasok ilyen kérdezz-feleleket és személyesebb bejegyzéseket, és szeretek új blogokat találni, szóval csak hajrá! :) 

Olvass tovább

Könyves kérdezz-felelek

Eddig inkább csak tumblr-en botlottam kérdezz-felelek posztokba, amiket nagyon élveztem kitöltögetni, akkor is, ha alkalomadtán hatszor betaggeltek, és sokadszorra kellett megcsinálnom... Viszont a kérdések  mindig változatosak voltak, ugyanis láncszerűen zajlott az egész; miután megválaszoltuk a kapott kérdéseket, magunknak kellett újakat feltenni, és betaggelni másokat, hogy válaszolják meg, és alkossanak ők új kérdéseket, aztán így tovább, amíg meg nem unta valaki és/vagy szépen lassan lecsengett az egész. Igazából én nagyon szerettem, viszont máig úgy gondolom, hogy nagyon "örülhettek" azok, akiket bejelöltem, de hát a mókás, interaktív dolgokért olyan izgi az internet végtére is, nem?

Annie-nél láttam meg ezt a book taget, ami első látásra megtetszett, noha szerintem nem töltöttem volna ki magamtól, ha ő nem nógat vele kicsit. Ezért pedig hálás köszönetem, mert nem szép, hogy ellustulok megint, és alig írok valamit.

No de most felkötöm a nadrágom, és nekiveselkedek, hogy posztolhassam az első book taget a blogomon! *dobpergés, ta-ta-ta-daaam*

1. Hogy találsz új olvasnivalókat?

Pff..., a legvéletlenszerűbb módon. Általában csak úgy random belebotlok valahol egy címbe, borítóba vagy szerzőbe, ami felkelti az érdeklődésem, onnantól kezdve nekem MUSZÁJ megszereznem és elolvasnom. A forrás elég változatos, egy online hirdetéstől kezdve egy könyvespolcon át bárhol megakad a szemem egy-egy könyvön, ámbár leginkább a könyvtárból kölcsönzöm ki, amit a szemem éppen megkíván.

2. Miért kezdtél el olvasni?

Hmm, hát elsősorban azért, mert muszáj volt: viszonylag nehezen tanultam meg olvasni, és anyukám nagyon komolyan vette, amikor elárultam neki, hogy fekete pontot kaptam alsóban, amiért nem tudtam hangosan felolvasni, ezért aznap nem engedett lefeküdni, amíg nem tudtam rendesen elolvasni a feladott szöveget a tankönyvben. Az én hibám volt részben, mert 1.: nem kellett volna elmondanom neki, de hát naiv voltam és féltem, no meg előbb-utóbb úgyis megtudta volna a tanártól, 2.: nem este kellett volna kicsúsznia a számon, miután már lefeküdtem az ágyba, de hát azt reméltem, akkor már megúszom a tanulást.

Tudom, ez elég sablonos válasz, hogy "azért kezdtem el olvasni, mert kellett", de őszintén szólva nem is emlékszem... A kötelezőket sosem szívleltem, mert hát kis lázadó típus vagyok, és nem imádom, ha köteleznek valamire, és szerintem általános iskola felső tagozatig nem is nagyon szerettem olvasni, inkább csak magazinokat, cikkeket olvasgattam, és úgy igazán 12 éves korom környékén szoktam rá a romantikus regényekre. Akkor volt, hogy saját magam miatt akartam elolvasni egy regényt, nem pedig azért, mert megparancsolták nekem. Persze biztos olvashattam korábban is ilyen-olyan könyveket a könyvtárból, mert a csillagászat mindig érdekelt, de leginkább a fenti gyerekkori és ez a későbbi emlék az, ami úgy megmaradt bennem, talán azért, mert az egyiket negatív, a másik pedig pozitív élményként éltem meg.

3. Hogy változott az ízlésed az elmúlt évek során?

Eleinte amolyan ismeretterjesztő, enciklopédia-féle könyveket habzsoltam, mert mint mondtam, a csillagászatért nagyon bolondulok, és mindenfajta könyvre rátettem a mancsom, amit csak értem. Tiniként merültem bele a romantikus regények világába, de úgy igazán a sci-fi az, amiért lüktet a vérem, noha elég keveset olvastam, ami viszont szégyen. (Most komolyan, nem is értem...!) Szeretem a krimit is, úgyhogy azt hiszem, egyszerűbb, ha azt mondom, mindenevő vagyok, viszont a vámpíros tömegkönyvektől még mindig túladagolásom van - akkor is, ha sokat nem olvastam, csak a polcokról lógva üldöztek -, mert annyira ott volt mindenhol, hogy azóta megcsömörlöttem a témától, pedig a fantasyt és misztikumot is nagyon szeretem.

4. Milyen gyakran veszel könyvet?

Sajnos nem olyan gyakran, mint szeretnék. :/ Leginkább a könyvtárakból csemegézek, vagy ebookokat olvasok, de az egyik álmom egy hatalmas házi könyvtár, mindenféle olvasnivalóval és egy hangulatos sarokkal, ahová le tudok telepedni, lehetőleg ablak mellé. *.*

5. Hogyan reagálsz, ha nem tetszik egy könyv vége?

Képes vagyok napokig rágódni és szomorkodni, mert nagyon bele tudom élni magam a sztoriba, és már szimplán az is rossz, ha vége a könyvnek, nekem pedig vissza kell térnem az unalmas hétköznapokba, úgyhogy eléggé meg tud viselni, ha valaminek "csúnya vége" van, viszont valamilyen érthetetlen módon szeretem is, mert a happy end néha túl sablonos, legalábbis én unom.

6. Meg szoktad lesni a könyv végét?

Meg ám! Ez az egyik, úgymond "szertartásom", minden könyvvel eljátszom, hogy az első mondat után hátralesek elolvasni az utolsót, ami eléggé nagy spoiler is lehet, viszont az első oldalak után rendre elfelejtem. Igazándiból nem is nagyon vágom, mi az értelme, inkább egy szokás már, ami hozzám nőtt. Sokáig azt hittem, egyedül vagyok ezzel, és mindig nevettem magamon, de a világhálónak hála, elég sok hozzám hasonló zakkanttal futok össze online, amitől jobban érzem magam :D

7. Puha borító vagy kemény kötés?

A puha borítót én valamiért "szebbnek" találom, no meg olcsóbb is, ami számomra nem elhanyagolható szempont, ugyanakkor a kemény kötés masszívabb, tartósabb, és önvédelemre is egész jól használható, szóval...

8. Hol és mikor olvasol legszívesebben?

A bejárati ajtó küszöbén, a családom legnagyobb örömére, ami nem tudom megfogalmazni miért, de úgy alapvetően egy kellemes hangulatú hely, és szívesen ücsörgök ott, ha olvasok, vagy bármi mással foglalatoskodok. A szabadban szintúgy szeretek olvasni, különösen a hintaágyban, az a második kedvenc helyem, azt hiszem.

9. Mik azok a hülye apróságok, amik a legjobban kiborítanak egy könyvben?

Hát lehet lesz pár...

• rengeteg volt - ez konkrétan annyira az agyamra ment, hogyha írás közben egyet is leírok, azonnal ki kell javítanom, akkor is, ha az első és egyetlen az egész oldalon, viszont tudom, hogy ez már eléggé cinkes. Az egyik kedvenc szerzőm Nora Roberts, és képes voltam az első fél oldal után letenni az egyik regényét, mert a magyar fordításban annyit voltoztak, hogy egyszerűen zavart, és folyton kizökkentett. (És ez nekem eléggé durva volt, mert ettől a szerzőtől aztán mindent olvasni szoktam, amit csak értem.) Azóta szerintem nem is olvastam semmit magyarul, mert elment a kedvem.
  
  
  
  
• szóismétlések,
  
  
  
  
• szerelmi háromszög - bár olvastam jót is,
  
  
  
  
• szexjelenetek, amik már inkább röhejesen vannak megfogalmazva,
  
  
  
  
• pontatlan fordítások - talán én vagyok túl kötözködő, de megesett, hogy valami annyira kirítt nekem a szövegből, hogy csak énekelt, hogy félre van fordítva,
  
  
  
  
• elírások, egyéb gépelési és helyesírási hibák - egy könyv számomra olyan értékű, mint egyeseknek a Biblia, egyszerűen szentségtörés, hogy jóformán egyetlen olyan könyv nincs, amiben ne lenne valami elrontva, legyen az egy-egy betűcsere, betűelhagyás vagy rossz ragozás.

Több hirtelen nem jut eszembe, úgyhogy inkább megállok, mert már idegesítően hosszúnak érzem a válaszaim :D

10. Mi az, amivel azonnal rabul ejt egy könyv?

Tudom, nem etikus a külső és a látszat alapján ítélkezni, de elsősorban egy könyv borítója az, ami felkelti a figyelmem. Megtörtént, hogy egyszer egy regénynek olyan jólkinéző borítót alkottak, viszont elolvastam a fülszöveget, és valahogy nem jött be, illetve fordítva, egyszerűen volt valami a borítóban, amitől nem volt gusztusom a könyvhöz, pedig a sztori kecsegtetően hangzott.

A második a cím, illetve ha van egy szerző, akit megkedvelek, tőle már automatikusan olvasni szoktam mindent.

* ** *

Hát íme, azt hiszem, több is voltam már, mit szükséges. Ez a baj velem, írásban dől belőlem a szó, de ha ugyanezt szóban kérdezték volna tőlem, akkor max. egy-egy végtelen hosszú öööööö-t mondtam volna minden kérdésnél. :D

Ha kedvet kaptál, töltsd ki Te is ezt a book taget - akár alul kommentben -, illetve ellinkelhetitek a válaszaitokat, ha esetleg van saját blogotok, sőt, Ti is bejelölhettek, meghívhattok másokat is, hogy töltsék ki! Szívesen olvasok ilyen kérdezz-feleleket és személyesebb bejegyzéseket, és szeretek új blogokat találni, szóval csak hajrá! :) 

Olvass tovább