Könyves kérdezz-felelek

Eddig inkább csak tumblr-en botlottam kérdezz-felelek posztokba, amiket nagyon élveztem kitöltögetni, akkor is, ha alkalomadtán hatszor betaggeltek, és sokadszorra kellett megcsinálnom... Viszont a kérdések  mindig változatosak voltak, ugyanis láncszerűen zajlott az egész; miután megválaszoltuk a kapott kérdéseket, magunknak kellett újakat feltenni, és betaggelni másokat, hogy válaszolják meg, és alkossanak ők új kérdéseket, aztán így tovább, amíg meg nem unta valaki és/vagy szépen lassan lecsengett az egész. Igazából én nagyon szerettem, viszont máig úgy gondolom, hogy nagyon "örülhettek" azok, akiket bejelöltem, de hát a mókás, interaktív dolgokért olyan izgi az internet végtére is, nem?

Annie-nél láttam meg ezt a book taget, ami első látásra megtetszett, noha szerintem nem töltöttem volna ki magamtól, ha ő nem nógat vele kicsit. Ezért pedig hálás köszönetem, mert nem szép, hogy ellustulok megint, és alig írok valamit.

No de most felkötöm a nadrágom, és nekiveselkedek, hogy posztolhassam az első book taget a blogomon! *dobpergés, ta-ta-ta-daaam*

1. Hogy találsz új olvasnivalókat?

Pff..., a legvéletlenszerűbb módon. Általában csak úgy random belebotlok valahol egy címbe, borítóba vagy szerzőbe, ami felkelti az érdeklődésem, onnantól kezdve nekem MUSZÁJ megszereznem és elolvasnom. A forrás elég változatos, egy online hirdetéstől kezdve egy könyvespolcon át bárhol megakad a szemem egy-egy könyvön, ámbár leginkább a könyvtárból kölcsönzöm ki, amit a szemem éppen megkíván.

2. Miért kezdtél el olvasni?

Hmm, hát elsősorban azért, mert muszáj volt: viszonylag nehezen tanultam meg olvasni, és anyukám nagyon komolyan vette, amikor elárultam neki, hogy fekete pontot kaptam alsóban, amiért nem tudtam hangosan felolvasni, ezért aznap nem engedett lefeküdni, amíg nem tudtam rendesen elolvasni a feladott szöveget a tankönyvben. Az én hibám volt részben, mert 1.: nem kellett volna elmondanom neki, de hát naiv voltam és féltem, no meg előbb-utóbb úgyis megtudta volna a tanártól, 2.: nem este kellett volna kicsúsznia a számon, miután már lefeküdtem az ágyba, de hát azt reméltem, akkor már megúszom a tanulást.

Tudom, ez elég sablonos válasz, hogy "azért kezdtem el olvasni, mert kellett", de őszintén szólva nem is emlékszem... A kötelezőket sosem szívleltem, mert hát kis lázadó típus vagyok, és nem imádom, ha köteleznek valamire, és szerintem általános iskola felső tagozatig nem is nagyon szerettem olvasni, inkább csak magazinokat, cikkeket olvasgattam, és úgy igazán 12 éves korom környékén szoktam rá a romantikus regényekre. Akkor volt, hogy saját magam miatt akartam elolvasni egy regényt, nem pedig azért, mert megparancsolták nekem. Persze biztos olvashattam korábban is ilyen-olyan könyveket a könyvtárból, mert a csillagászat mindig érdekelt, de leginkább a fenti gyerekkori és ez a későbbi emlék az, ami úgy megmaradt bennem, talán azért, mert az egyiket negatív, a másik pedig pozitív élményként éltem meg.

3. Hogy változott az ízlésed az elmúlt évek során?

Eleinte amolyan ismeretterjesztő, enciklopédia-féle könyveket habzsoltam, mert mint mondtam, a csillagászatért nagyon bolondulok, és mindenfajta könyvre rátettem a mancsom, amit csak értem. Tiniként merültem bele a romantikus regények világába, de úgy igazán a sci-fi az, amiért lüktet a vérem, noha elég keveset olvastam, ami viszont szégyen. (Most komolyan, nem is értem...!) Szeretem a krimit is, úgyhogy azt hiszem, egyszerűbb, ha azt mondom, mindenevő vagyok, viszont a vámpíros tömegkönyvektől még mindig túladagolásom van - akkor is, ha sokat nem olvastam, csak a polcokról lógva üldöztek -, mert annyira ott volt mindenhol, hogy azóta megcsömörlöttem a témától, pedig a fantasyt és misztikumot is nagyon szeretem.

4. Milyen gyakran veszel könyvet?

Sajnos nem olyan gyakran, mint szeretnék. :/ Leginkább a könyvtárakból csemegézek, vagy ebookokat olvasok, de az egyik álmom egy hatalmas házi könyvtár, mindenféle olvasnivalóval és egy hangulatos sarokkal, ahová le tudok telepedni, lehetőleg ablak mellé. *.*

5. Hogyan reagálsz, ha nem tetszik egy könyv vége?

Képes vagyok napokig rágódni és szomorkodni, mert nagyon bele tudom élni magam a sztoriba, és már szimplán az is rossz, ha vége a könyvnek, nekem pedig vissza kell térnem az unalmas hétköznapokba, úgyhogy eléggé meg tud viselni, ha valaminek "csúnya vége" van, viszont valamilyen érthetetlen módon szeretem is, mert a happy end néha túl sablonos, legalábbis én unom.

6. Meg szoktad lesni a könyv végét?

Meg ám! Ez az egyik, úgymond "szertartásom", minden könyvvel eljátszom, hogy az első mondat után hátralesek elolvasni az utolsót, ami eléggé nagy spoiler is lehet, viszont az első oldalak után rendre elfelejtem. Igazándiból nem is nagyon vágom, mi az értelme, inkább egy szokás már, ami hozzám nőtt. Sokáig azt hittem, egyedül vagyok ezzel, és mindig nevettem magamon, de a világhálónak hála, elég sok hozzám hasonló zakkanttal futok össze online, amitől jobban érzem magam :D

7. Puha borító vagy kemény kötés?

A puha borítót én valamiért "szebbnek" találom, no meg olcsóbb is, ami számomra nem elhanyagolható szempont, ugyanakkor a kemény kötés masszívabb, tartósabb, és önvédelemre is egész jól használható, szóval...

8. Hol és mikor olvasol legszívesebben?

A bejárati ajtó küszöbén, a családom legnagyobb örömére, ami nem tudom megfogalmazni miért, de úgy alapvetően egy kellemes hangulatú hely, és szívesen ücsörgök ott, ha olvasok, vagy bármi mással foglalatoskodok. A szabadban szintúgy szeretek olvasni, különösen a hintaágyban, az a második kedvenc helyem, azt hiszem.

9. Mik azok a hülye apróságok, amik a legjobban kiborítanak egy könyvben?

Hát lehet lesz pár...

• rengeteg volt - ez konkrétan annyira az agyamra ment, hogyha írás közben egyet is leírok, azonnal ki kell javítanom, akkor is, ha az első és egyetlen az egész oldalon, viszont tudom, hogy ez már eléggé cinkes. Az egyik kedvenc szerzőm Nora Roberts, és képes voltam az első fél oldal után letenni az egyik regényét, mert a magyar fordításban annyit voltoztak, hogy egyszerűen zavart, és folyton kizökkentett. (És ez nekem eléggé durva volt, mert ettől a szerzőtől aztán mindent olvasni szoktam, amit csak értem.) Azóta szerintem nem is olvastam semmit magyarul, mert elment a kedvem.
  
  
  
  
• szóismétlések,
  
  
  
  
• szerelmi háromszög - bár olvastam jót is,
  
  
  
  
• szexjelenetek, amik már inkább röhejesen vannak megfogalmazva,
  
  
  
  
• pontatlan fordítások - talán én vagyok túl kötözködő, de megesett, hogy valami annyira kirítt nekem a szövegből, hogy csak énekelt, hogy félre van fordítva,
  
  
  
  
• elírások, egyéb gépelési és helyesírási hibák - egy könyv számomra olyan értékű, mint egyeseknek a Biblia, egyszerűen szentségtörés, hogy jóformán egyetlen olyan könyv nincs, amiben ne lenne valami elrontva, legyen az egy-egy betűcsere, betűelhagyás vagy rossz ragozás.

Több hirtelen nem jut eszembe, úgyhogy inkább megállok, mert már idegesítően hosszúnak érzem a válaszaim :D

10. Mi az, amivel azonnal rabul ejt egy könyv?

Tudom, nem etikus a külső és a látszat alapján ítélkezni, de elsősorban egy könyv borítója az, ami felkelti a figyelmem. Megtörtént, hogy egyszer egy regénynek olyan jólkinéző borítót alkottak, viszont elolvastam a fülszöveget, és valahogy nem jött be, illetve fordítva, egyszerűen volt valami a borítóban, amitől nem volt gusztusom a könyvhöz, pedig a sztori kecsegtetően hangzott.

A második a cím, illetve ha van egy szerző, akit megkedvelek, tőle már automatikusan olvasni szoktam mindent.

* ** *

Hát íme, azt hiszem, több is voltam már, mit szükséges. Ez a baj velem, írásban dől belőlem a szó, de ha ugyanezt szóban kérdezték volna tőlem, akkor max. egy-egy végtelen hosszú öööööö-t mondtam volna minden kérdésnél. :D

Ha kedvet kaptál, töltsd ki Te is ezt a book taget - akár alul kommentben -, illetve ellinkelhetitek a válaszaitokat, ha esetleg van saját blogotok, sőt, Ti is bejelölhettek, meghívhattok másokat is, hogy töltsék ki! Szívesen olvasok ilyen kérdezz-feleleket és személyesebb bejegyzéseket, és szeretek új blogokat találni, szóval csak hajrá! :)