Már megint itt vagyok, még mindig, a semmi közepén, saját árnyékomtól rettenve a magány sötétjébe bújva, és minden fáj. Fáj, ami van, fáj, ami nincs, fáj, amikor akarod, és fáj, amikor mégsem teszel végül semmit. Ha legugliznám, biztosan találnék valami puccos leírást a bajomra, talán még orvoslást is, de nem teszem, nem akarok egyike lenni azoknak a téves lelkeknek, akik magukba beszélnek mindenféle...
kedd, október 29, 2013
péntek, október 11, 2013
Parazita
Sziszegő kígyó módjára körém tekeredtél, megigéztél álnok szavaiddal, kihasználtál, álszereteted összeroppantotta a csontjaimat, mégis engedtem a hamis, ártó melegségnek, hogy tönkretegye a lelkem. Szerettél, mikor a hasznomat vetted, mikor asszisztáltam a céljaid elérésében, szeretted, mikor kioktattál, és többnek, jobbnak látszhattál, mint én. Mérged nem csak megbénított, meg is rontott, mint afféle...
kedd, augusztus 27, 2013
tervezet, tervezet
Drága édesapámtól ért a hír: ma reggel, az egyik rádiós showműsorban szóba került egy jövőre szóló tervezet, amely szerint ezután nem lenne kötelező általános iskolai tanórák között a – tessék megkapaszkodni – NYELVTAN, hanem csak választhatóként azzal az indoklással, hogy a helyesírási programok világában ezt tanulni csakis felesleges lenne.
Felesleges? Felesleges?! Most komolyan... Felesleges,...
csütörtök, június 27, 2013
Haszontalan
Május 31-én múlt ez a blog 2 éves... Emlékszem, milyen örömmel és lelkesedéssel álltam neki azt képzelve, hogy majd rengeteg olvasóm lesz, kommentem, online barátom, és mindenki el lesz ájulva a szavaimtól. Ezek közül egyiket sem értem el, sőt, az egész két évet kibaszott nagy haszontalansággal töltöttem.
Kezdetnek azzal, hogy elmentem egyetemre: mások azért folytatják a tanulmányaikat, mert van...
vasárnap, április 14, 2013
Emberek és az ő nyavalyáik
Azt mondják, mi, emberek állunk a képzeletbeli piramis csúcsán, mi vagyunk a fejlettebbek, az okosak, az irányítók... Néha kétlem. Vegyük például az állatokat. Lehet, hogy szerintünk, okos, fejlett, irányító emberek szerint ők buták, az ösztöneiknek élnek, nem tudnak beszélni, és a többi, de úgy vélem, ez nem igazán helytálló gondolat.
Vegyük például az oroszlánokat! Leopárdokat akartam,...
szombat, március 02, 2013
Lehetőségek
Égi magaslatok és hullámvölgyek. Sorra váltakoznak az életünkben, kinek így, kinek úgy. Mégis, mikor úgy érzed, régóta időzöl már a völgyben egy sáros pocsolyában, akkor kezdesz kicsit bekattanni... Vagy legalábbis én. Annyiféle lehetőség kering körülöttünk, és mindig kell választani. A pirosat vegyem fel, vagy a kéket? Mi van, ha rosszul döntök? De az is lehet, hogy csak én csinálok ekkora problematikát...
csütörtök, február 21, 2013
A world full of idiots
Mikor már azt gondolnám, képben vagyok az emberek ostobaságát illetően, mindig sikerül meglepni valakiknek. Én elfogadom, hogy mások vagyunk, különböző jellemzőkkel, kívül-belül, más értékrenddel, ízléssel, etc. De hogy valaki azzal akarjon bevágódni, hogy leszól valamit, aminek a miben voltát fel nem fogni se képes, mégis olyan hévvel fujjogja le, mint anno a keresztes hadjáratokat vezették,...
hétfő, február 18, 2013
Lojalitás
Magamban hordozom már egy ideje a keserűséget, igaz, próbálom feloldani, és nem mérgezni vele a lelkem, na meg a környezetem. Van, amikor azt gondolom, sikerül is, de újfent elkap a csalódottság is, a bánat, a düh, és akkor úgy érzem, nem vagyok képes magam mögött hagyni, mert egyszerűen csak nem lehet, hiszen kellemetlen, hiszen fáj.
Emberek. Sokféle lélek él ezen a bolygón, sokféle érdekkel,...
vasárnap, január 13, 2013
Új évben is minden a régi
Legalábbis nekem. Egy éve ilyenkor annyira izgatott voltam, mert valahol mélyen tudtam, hogy 2012 egy csodálatos, szuper év lesz - és az is volt, telis-tele jóval, rosszal. A rossz sajnos erősebben beleivódik az ember emlékezetébe...
Nem mondanám, hogy elégedett vagyok az évi teljesítményemmel; a sulit elrontottam, azóta csak még jobban elmaradok, sőt, úgy érzem, mindent elcseszek. Az írás, egy-két...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
