Plusz egy

Február 29-e mindig valahogy olyan egzotikus volt számomra, hiszen plusz egy nap az évben, milyen különc és menő ez négyévente, emellett olyan varázslatosan is hangzott, egyszerűen szerettem. Mindig különös nap ez számomra, ma azonban eléggé kellemetlenül töltöttem – a fogorvosnál. Részletezni...

Olvass tovább

Kétely

Az utóbbi két hétben nagyon elkezdtem elmaradozni a bejegyzésekkel, és bár utólag bepótoltam minden napot, mégsem vagyok elégedett, mert igencsak csalásnak érzem, ráadásul mint négy éve, megint a februárt cseszem el, mikor az a kedvenc hónapom... Mindemellett igazán elgondolkodtam, hogy érdemes-e folytatnom a 366-ost, nem kéne inkább feladni a makacsságot és lefújni még időben, mielőtt teljes hónapokkal...

Olvass tovább

Nyelvtani bakik: Mondatzáró írásjelek

Mióta kikerültem az iskolapadból, szomorúan tapasztalom, mennyire kopik a tudásom, még olyan területen is, amit napi szinten használok. Mindig is büszke voltam arra, hogy jól írtam helyesen, igazság szerint csak akkor kaptam négyest helyesírásból, amikor direkt elrontottam a feladatot, mert nem akartam nyelvtan versenyre menni. (Nem szeretek szerepelni, na.)  Viszont lassan 5 éve nem ültem...

Olvass tovább

Isten csapása

A mai nap, mint utolsó munkanap a három napos pihi előtt, kifejezetten katasztrofális volt. Sorra elszúrtam dolgokat, leejtettem mindent, és valahogy semmi nem akart működni normálisan. Szerencsére vége, és most szabadon szentelhetem az időm a semmittevésnek, Sims 4-nek, aztán mire eldöntöm, hogy milyen filmet/sorozatot nézzek és melyik sztorin dolgozzak ebben a 3 napban, addigra vége is lesz, és...

Olvass tovább

Nyugis nap

Nincs is annál jobb, mint amikor azt mondják, hogy előbb hazamehetsz munkából, ha akarsz, mert perpillanat nincs annyi emberre szükség, én meg hát hogy a viharba ne tipliztem volna haza másfél órával előbb? Kibírtam volna a maradék munkaidőm, de hazacsábított az otthon – de leginkább a kaja –, na meg hogy lesz időm végre valamit csinálni, ehelyett azonban csak jól megszívtam: majd le kell dolgoznom...

Olvass tovább

A zsongó agy

Tegnap arról számoltam be, milyen az, amikor az ember írni vágyó leányának és fiának nincsen ideje papírra vetni a gondolatait, ma pedig az írás egyik másik nehézsége van soron, azaz: Mit csináljon az ember lánya és fia, ha egyszer agyoncsapja az ihlet, és egyszerre ötven dologgal akarna foglalkozni, de se ideje, se dönteni nem tud, melyiknek is lásson neki előbb. Ez a probléma gyakorta előfordul...

Olvass tovább

Időhiány, avagy az író örökös baja

Tudom, tudom, nem győzöm elégszer mondani, mennyire nincs normálisan időm a dolgaimra, amióta a napjaim nagy részét a pénzkeresés tölti ki, de tényleg egy undok tényező, amikor az ember írni vágyó leányának és fiának abszolút nincs pillanata egyetlen sort papírra vetni. Legalábbis megtehetném, hogy írok a buszon, munkaközi szünetben, vagy amikor otthon vagyok, de... Nem szabad Félek, túlzottan...

Olvass tovább

Éjjel

A kései órákban a buszra trappolni nem éppen stresszmentes, viszont meg kell hagyni, a világ –  és különösen a város – máshogy néz ki, miután az óramutató egy bizonyos időpontot elhagyott. Sokkal nyugisabb a környezet, sokkalta lágyabb a sok sárga lámpának köszönhetően, mégis annyi ember...

Olvass tovább

Kétnyelvű

Amikor végzős gimnazistaként részt kellett vennem egy pályaválasztási tanácsadó hülyeségen, és a tisztes úrral arról beszélgettem, hogy – kérem szépen – én író akaródzanék lenni, majd pedig arra terelődött a beszélgetés, hogy én akarom fordítani saját magamnak angolra-magyarra a könyveim, akkor szemrebbenés nélkül kiröhögött, hogy de hát senki nem fordítja magának a könyveit, aztán nem...

Olvass tovább

English?

Több nyelven beszélni manapság szinte alapkövetelmény – valljuk be, minimum egy nyelv ismeretét több munkahelyen is elvárják, arról nem is beszélve, hogy egy szimpla külföldre tervezett nyaralást se (mindig) bonyolíthatunk le magyarul, ha arról van szó. Többször mondtam már szerintem, mint elégszer, mennyire imádom az angol nyelvet, és kicsit (túl)büszke is voltam a tudásomra, bár a középfokú...

Olvass tovább

Pasik

Ma egy felettébb kényelmetlen dolog történt velem, ami annyira, de annyira lefárasztott és ledöbbentett, hogy – bár nem akarok pletykabloggá válni – muszáj kiírnom magamból, mert egyszerűen nem tudok túljutni rajta, se a saját tehetetlenségemen. Miért hiszi azt minden pasi, hogyha egy csaj simán kedves és barátságos vele, akkor egyből ágyba is akar vele mászni??! Most komolyan.  Igyekszem...

Olvass tovább

Emberek

Amikor azt mondom, hogy kedves akarok lenni mindenkihez, mert hiszem, hogy egy mosollyal és némi barátságossággal mindannyiunk számára szebb lesz a világ, mintha érzéketlenek, türelmetlenek és bunkók lennénk egymáshoz, azt tényleg komolyan is gondolom, viszont... Emberekkel bánni, nem egy könnyű feladat. Hiába vannak elveim, hiába igyekszem szem előtt tartani őket, azokat az irányvonalakat követni...

Olvass tovább

A Deadpoolnál már csak a film poszterei jobbak

A minap sikerült megnéznem végre a mostani slágermozit, a Deadpoolt, és annyira, de annyira imádom a filmet, a színészeket, és az egész marketinget, hogy egyszerűen muszáj volt elhoznom a kedvenc plakátokat, amikkel az elmúlt hónapokban reklámozták a filmet.  Szóval figyelem, kedves marketingesek,...

Olvass tovább

Nyelvtani bakik: fáradság és fáradtság

Mióta kikerültem az iskolapadból, szomorúan tapasztalom, mennyire kopik a tudásom, még olyan területen is, amit napi szinten használok. Mindig is büszke voltam arra, hogy jól írtam helyesen, igazság szerint csak akkor kaptam négyest helyesírásból, amikor direkt elrontottam a feladatot, mert nem akartam nyelvtan versenyre menni. (Nem szeretek szerepelni, na.)  Viszont lassan 5 éve nem ültem...

Olvass tovább

A hiba az olvasóban (is) van

Rengetegszer ejtettem szót már a kritizálókról és a kapott hozzászólásokról, azonban úgy érzem, sosem fogom egészen megszokni, amikor magukat irodalmi hozzáértőnek beállító (...) emberkék olyan horribilis véleményt hagynak ott valamelyik írásom alatt, amiből nem az jön le, hogy az a novella vagy szösszenet "rossz" vagy "gyenge" lenne, hanem inkább az, hogy az illető mennyire csőlátásos...

Olvass tovább

Szeretni

Szeretlek éjjel, szeretlek nappal. Mikor a csillagok a lágyan andalgó óceánba csúsznak, mikor a nap parázslik a horizont alatt, én szeretlek.Szeretlek, amikor mosolyogsz és vidám vagy, szeretlek sikereidben, szeretlek akkor is, ha letérsz az útról és eltévedsz, szeretlek bukásodban.Szeretlek, mikor felemelsz, szeretlek, ha a mélybe rántasz és magad alá temetsz, ha életet töltesz belém, de még ha ki...

Olvass tovább

Apró dolgok

Gyakran szegezem a tekintetem a földre – részben azért, mert azt gondolom, így nem látnak, és el tudok bújni az emberek elől, részben azért, mert éppen lógatom orrom. Néha azonban felnézek, fel a magasba, fel a végtelen égbe, és akkor mindig elámulok, milyen szép is a világ. Egy érdekes felhő, az ezerféle szín és pompa a fejünk felett, a napfelkelte új ígérete, egy kedves idős házaspár – ötven év...

Olvass tovább

Írni vagy nem írni – ez itt a kérdés!

Minden tiszteletem egyik kedves barátomnak, Sarah-nak, aki amellett, hogy zseniális tanító néni, egy feltörekvő író is, aki a küszöbén áll annak, hogy megjelenjen a második könyve. Mindig is meg akartam tőle kérdezni, hogyan is csinálja, hogy munka után még tud írni, mert szégyen, nem szégyen, ez a második hetem a társadalom dolgozó, hasznos felnőtt tagjaként, de arra nincs időm, hogy rendesen betanuljak...

Olvass tovább

A változó karakter

Az ember lánya és fia azt gondolná, ismeri önmagát, azonban történik valami, amitől rájön, hogy egyáltalán nincs képben, mindig van új a nap alatt, és folyamatosan változunk, új, eddig ismeretlen dolgokat fedezünk fel magunkról, vagy akár a totál ellentettünkké válunk. Így volt ez velem is. Azelőtt mindig ódzkodtam kicsit az emberektől, kerültem a tömeget, a gyerekekért sem rajongtam igazán, sőt,...

Olvass tovább

Bridget Jones és a munkavállalás

Ügyetlen, kelekótya karakter cseppnyi naivitással, folyton elront valamit, kudarcot vall, nem tartja be az újévi fogadalmait, ám mi mégis szeretjük, hiszen olyan cuki és annyira kedvelhető perszóna, hogy mind a szívünkbe zárjuk és drukkolunk neki: ő Bridget Jones, akinek fél Anglia látta a harisnyás hátsó dombvidékét, mégis a sok bakizása ellenére az övé az új meló, menő riporter, és még az álompasit...

Olvass tovább

A D betűs szó

Valaha is gondolkodtál már azon, miért is esik meg, hogy nem beszélünk inkább egy szót sem az érzéseinkről még – elvileg – közeli családtagoknak, barátoknak sem? Miért húzzuk fel inkább a nadrágszíjat, és vágunk jó pofát a dolgokhoz, akkor is, ha igazán nem vagyunk a topon? Egy indok lehet a sok közül a rettegett D betűs szó. Elveszett jelentés Manapság az ember lánya és fia szinte mindenre használhatja,...

Olvass tovább

Bridget Jones és az állásinterjú

Ügyetlen, kelekótya karakter cseppnyi naivitással, folyton elront valamit, kudarcot vall, nem tartja be az újévi fogadalmait, ám mi mégis szeretjük, hiszen olyan cuki és annyira kedvelhető perszóna, hogy mind a szívünkbe zárjuk és drukkolunk neki: ő Bridget Jones, akinek fél Anglia látta a harisnyás hátsó dombvidékét, mégis a sok bakizása ellenére az övé az új meló, menő riporter, és még az álompasit...

Olvass tovább

Őrült dolgok az interneten: A kutyanévnap kalendárka

Nem voltam biztos abban, hogyan is kell helyesen toldalékolni a dátumokat, guglizás közben viszont rábukkantam egy mindenféle hasznos naptárat tartalmazó honlapra. Kutyanévnap-kalendárium A Naptárak.com egy olyan praktikus és szórakoztató oldal, ami hamar a kedvencemmé vált, noha nem is néztem még meg minden menüpontot és nem próbáltam ki minden naptárat, amit feltüntet, de az egyik legcukibb...

Olvass tovább

Elmaradva

Megtörtént az első elmaradozás – ezt a bejegyzést utólag írom szombat (február 6-a) helyett, és kicsit el is ment a kedvem a mindennapos posztolástól. Egyszerűen nincs rá időm, hogy írjak, mert fáradt is vagyok, és nem is érzem magamban a megfelelő kreativitást, hogy minőségi és változatos posztokat töltsek fel az éterbe. Kicsit elbizonytalanodtam, hogy jó ötlet volt-e megint túlvállalnom...

Olvass tovább

Ötlettelenség

Mit csináljunk, ha írnunk kellene, ám fogalmunk nincs, miről. Ha nincs konkrét ötletem, viszont mindenképpen írni akarok, általában várok súlyos perceket, míg eszembe jut valami, vagy szimplán elkezdem a random gondolataimat papírra vetni, míg össze nem hozok belőle valami posztnak valót.Az esetek többségében elégedett vagyok a spontán összehozott irományaimmal, noha előfordul az is, hogy teljesen...

Olvass tovább

A trendellenes

Vámpír csillámpónik, szado-mazo kiscicák, és most a haldokló tinirománcok – az egy dolog, hogy alapvetően nem tudunk igazát újat alkotni, mert minden terítékre került már, mióta világ a világ, és ír, aki ír. De hogy miért kell évente, kétévente, x időszakonként mindig egyvalami mánia, és akkor abban az adott témában ontják magukból a szívszorítóbbnál szívszorítóbb bestsellereket, hogy aztán mozifilmet...

Olvass tovább

Az író

Amikor írni kezdtem, meglehetősen fura volt és új magamnak is a tény, hogy mivel is foglalatoskodom. Aztán ahogy új helyeken fordultam meg és bemutatkozásnál kiejtettem a számon, olyan vegyesen reagáltak rá az emberek, na meg mintha tévesen is ítéltek volna meg emiatt – egyetemen például szünetben írtam egy válaszüzenetet valakinek telefonon, amikor a csoporttársam odalépett hozzám, hogy én most mit...

Olvass tovább

Zombi

Alszik - Eszik - Dolgozik - Eszik - Alszik – ebből állnak legutóbb a napjaim, illetve pár órán át csak úgy vesztegelek, és próbálok kikapcsolódni, no meg a buszozás-buszra várás. Komolyan mondom, aranyszobrot érdemelne, aki munka mellett olyanra képes, hogy hobbi, különösen, hogy írás. Az ihletem nem lankadt, a napokban is volt késztetésem írni, viszont időben és energiában rettentő nagy hiányom volt....

Olvass tovább

Nézetváltás

Tegnap eléggé magam alatt voltam, és ez a bejegyzésen is meglátszott. Ma is félek még, de már bizakodóbb vagyok a jövőt illetően. Túléltem az első munkanapom, és bár elég tömény volt, igyekeztem alkalmazkodni és megjegyezni, amit meg kell jegyeznem, de olyan hulla fáradt vagyok, pedig még csak nem is dolgoztam normális időbeosztás és munkaterv szerint. Hazaestem este, és kb. csak ettem és ittam, nagyon...

Olvass tovább