Amikor tegnap éjjel megtaláltam egy mappában elrejtve a tavalyi összes elveszettnek hitt képemet, már komolyan kezdtem hinni istenben vagy valami hozzá hasonló lényben, aki ügyel ránk. De aztán ma visszajött a szobatársam, végzett a rohadék az összes vizsgájával, erre nemhogy hazamenne, még egy hétig itt akar lenni, engem meg erőteljesen zavar a tanulásban. Szombaton és jövő hét kedden vizsgázok még, bocsika.
Ő persze meg nyugodtan sorozatot néz, vagy majd mindjárt idejön a barátja lefogadom, és nem tudok csinálni semmit. Tehetek én róla, hogy nehezen és lassan tanulok, negyvenöt perc alatt három mondatot, aztán egy perc alatt azokat is elfelejtem?
Az agyam egy lukacsos sajt - van, ami megmarad benne, a többi meg kifolyik a lyukak között. Pechemre a tananyag mindig kifolyva végzi...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése